Szofi Budapesti szexpartner beszámoló

(2026-01-31 13:12:26)

Tekintve, hogy még soha nem találkoztunk, és ismeretlenül két órát szerettem volna kapni az életéből, először telefonon hívtam Szofit. Miután szóban leokézta az elképzelésem, rendesen, VTR-en foglaltam le az időpontot (négy nappal későbbre). Minden flottul, elsőre sikerült.

BKV-val mentem, a 2B vili 4-5 percnyire tesz le a céltól. Parkolási lehetőségeket nem néztem, de arrafelé (Vágóhíd utca környéke) szoktak helyek lenni.

Tök jó kis újépítésű pecó. Előszobában hely a kabátnak, cipőnek, a hálóban meg szobainas, meg egy hosszú komód (?), aminek a tetejére remekül le lehet tenni a maradék cókmókot. Tiszta, szárazt türcsit kaptam, a fürdő szintén tiszta, száraz, zuhanyfüggönyös káddal. Ha jól emlékszem, tusfürdőből volt öt kék (ebből három sötétebb kék), egy pumpás tetejű fehér, és a mosdókagyló alatt egy rózsaszín. Felteszem, nem a vendégeknek. Szájvíz, kis, eldobható pohárkák szintén adottak. A lakásban nem egyedül van, de nem találkoztam senki mással (figyelnek rá a lányok, hogy így legyen).

Szofi külseje (néhány tetoválást leszámítva) teljesen megfelel a képeknek, a kora is simán lehet annyi, mint írja, és az arca nagyon meglepett. A fantáziámban egy kedves, "szomszédlányos" arc volt, fekete hajjal. A valóság ehhez képest kedves, ízlésesen megcsinált, eléggé "cica" arc (bajsza nincs, nyugi), és a haja sem fekete. A mosolya pedig hibátlan. Bottomline; Rendesen szép lány. Utcán odanéznék másodszor is. Így meg, hogy nem utcán láttam, és összesen egy piros tanga-melltartó kombó volt rajta, illetve a helyzetből fakadóan oké volt akár bámulni is, számottevő időt töltöttem azzal, hogy csak fogtam és néztem. Tetszik, na.

Na. Én ilyen fura állat vagyok, hogy szeretem, ha egy randin van tere a megismerkedésnek, és nem rögtön csapunk a lecsóba. És hát egy tökéletes világban szerintem ilyen a barátnő élmény, mint amit Szofitól kaptam. Az első pillanattól fogva teljes figyelmet, meg kb. végtelen kedvességet adott, onnantól pedig, hogy kijöttem a fürdőből szerintem nem nagyon volt olyan pillanat, amikor ne érintett, ölelt, csókolt, húzott volna magához. Egy ponton aztán szájba kapta a pömpölőt, és -nem tudom hogyan, de- mintha pontosan tudta volna, mi az, ami nekem jó érzés. Nem sietett, nem volt megúszós, nem akart elvinni. Végig finoman ujjaztam és/vagy nyaltam közben a punciját. (itt mondjuk apró eltérés a képektől, hogy most nem tök csupasz volt, hanem hagyott egy filigrán kis kifutópályát). Valamikor eközben, amikor Szofinak sikerült rendes, istenfélő merevedést produkálnia nekem (anélkül, hogy kézzel rásegítettem volna, és ez nálam nagy szó), kicsit szégyenlősen szólt, hogy popsiba nagy vagyok (korábban írásban jelezte a VTR egyeztetés során, hogy méretfüggő), de azonnal hozzátette azt is, hogy megpróbálhatjuk. Én pedig elképesztő dedukciós képességeimről tanúbizonyságot téve arra a következésre jutottam, hogy lehet, hogy örülne, ha maradnék a puncijánál. Jó, oké, rákérdeztem, hogy örülne-e, ha maradnék a puncijánál, ő pedig igennel válaszolt. Megkérdezte, hogyan szeretném, és gumizás után misszibe fordultunk. Hát. Ha nem lett volna korábban a "popsiba nagy vagyok" közjáték, sem mentem volna át. Túl jó, túl valódi volt. Végig megvolt a szinkron, ölelt, csókolt, ha épp nem volt kéznél a szám, ahol ért (ez a ~30 centis magasságkülönbség miatt praktikusan a nyakamat jelentette), húzott magába, és érezhetően, hallhatóan élvezte a szexet. Végül eldurrantam a gumiba, szerintem Szofinak is sikerült elmennie, és hősiesen ráomlottam partneremre az övénél kb kétszer nehezebb, csöpp kis testemmel. Ő pedig simogatott, ölelt, csókolt. Zseni volt az egész. Amikor összeszedtem magam annyira, hogy képes legyek megmozdulni, kihúztam a cerkát, és kicsit összetörve feltérdeltem. Szofi letakarított, a kezembe nyomott egy pohár, korábban bekészített, életmentő vizet, és kért egy percet, hogy kiugorjon inni ő is. Hamar visszajött, és lehet, hogy unalmas olvasni, de simogatás, csókok, általános buziskodás mellett beszélogettünk egy igazán jót. De minden jó véget ér egyszer, öltözés, még egy kis csók, ölelés, aztán ajtón ki, balra el.



Két, tartalmas órát tölthettem együtt egy igazán szép, végtelenül kedves, figyelmes és odaadó, intelligens nővel, akivel egy percig sem éreztem úgy, hogy ne én lettem volna a középpontban. Semmi hiányérzetem nincs, viszont egy héttel később is vannak flashbackjeim. Mocskosul jó volt. Szofi, köszönöm az élményt. :)