Happy Amanda 300760770 Budapesti erotikus masszázs beszámoló
()Amandára a megjelenésekor felfigyeltem, mert a legnagyobb kedvenceim a sötét hosszú hajú lányok, és neki csodás haja van, amihez még szintén csodás alak is társul. Azonban eredetileg mégis későbbre terveztem be a meglátogatását. Hogy mégis most ismertem meg őt személyesen, annak két oka van: Az „A terv” lány nem rendel a napokban azokban az időpontokban, amik nekem is megfelelnek, illetve a „B terv” lánnyal nem tudtam időben felvenni a kapcsolatot. Így jött előre Amanda.
Most a Happy Szalon honlapján, az online foglalási rendszerben foglaltam le hozzá egy órát egy délutánra, a látogatás előtti estén. Azért megnehezíti az online foglalást, hogy a lányok pontos táncrendje csak az aktuális napra van kiírva, a hét többi napjára nem, csak az, hogy mely napokon lesz elérhető. Elküldtem az általam kiszemelt időpontot azzal a megjegyzéssel, hogy szeretnék láberotikát is Amandával, amire jött egy automatikus válasz e-mail, hogy a következő napra beérkezett foglalást éjfélig hagyják jóvá. Másnap reggel láttam, hogy nem sokkal éjfél után meg is érkezett a foglalásom jóváhagyása annyi módosítással, hogy negyedórával korábban érkezzek. Ez nem okozott nagy problémát, így leokéztam a visszaigazolást (ezzel vált érvényessé). A jóváhagyó e-mailben elküldtek minden fontos információt a bejutással kapcsolatban, részletesen, érthetően leírva, fotókkal kiegészítve, és hogy pontban a megbeszélt időpontban csengessek majd be Amandához a lakásajtón.
A szalon pontos címe nyilvános, bárki láthatja a honlapjukon. A belvárosban, a Király utcában működnek, a Trófea Étterem mellett, pár percnyi sétára a Deák tértől (M1, M2, M3, buszok, villamosok). Én most munkából mentem a Kisföldalatti Mexikói úti végállomása felől, így az Opera megállónál szálltam le és onnan sétáltam be a Székely Mihály utcán, ami pár percet vett igénybe. A szalon az autóval érkezőknek az ebben az utcában található parkolóházat ajánlja, nem véletlenül, mert a környéken parkolóhelyet találni nem egyszerű. A házat és a kaput nem lehet eltéveszteni, amúgy sem, pláne úgy nem, hogy a jóváhagyó e-mailben a fotók között szerepel a ház és kapu képe is.
Megérkezésemkor nem kellett telefonálni, a megadott kódot beütve bementem a kapun, felvettem egy kulcstartós bilétát, amivel a lift működik, majd fel a megfelelő szintre. Két szinten is üzemel a Happy, én most az alsóbb szintre mentem. A szalon ajtaját is könnyű megtalálni, ugyanis annak a képét is elküldik a jóváhagyó e-mailben. Csengettem, majd néhány másodperc múlva nyílt az ajtó, a másik oldalán Amandával.
Hogy szalonba érkezett az ember, az rögtön tapasztalható. Egy igényes, tiszta, hangulatos szalonba.
Belépve egy keskeny előszobában találja magát az ember. Előrefelé egy elfüggönyözött helyiségben az épp szabad lányok ütötték el a szabad idejüket, erősen szűrődtek ki onnan hangok. A kölcsönös bemutatkozás után megváltam a cipőimtől, majd követtem a vendéglátómat a számunkra kijelölt szoba felé. Illetve követtem volna, csak ő előre szaladt, én pedig csak kerestem, merre van. De megtaláltam. A szobánknak volt egy kis saját előtere, ebből nyílt maga a szoba és a fürdőszoba. Jó megoldás. Így ez egy kis privát részt alkot a lakáson belül. Hogy hány szoba lehet még, azt nem tudom.
A szoba közepes nagyságú volt, hangulatos megvilágítással úgy, hogy mindent jól lehetett látni. A középső részt egy tatami foglalta el. Hátul egy sötétítőfüggönnyel eltakart ablak volt, előtte kisebb szekrény. A két oldalsó falon egy-egy nagy méretű tükör, amik nagyon jó szolgálatot tehetnek az együttlét során. A két hátsó sarokban egy kisebb szekrény, illetve egy minibár volt, amiből szabadon lehetett választani italt. A minibáron elektronikus óra. Az ajtótól jobbra lévő sarokban egy szék állt a ruháknak, felette egy falra szerelt nagy tévé szolgáltatta a zenét (valami lágyabb zene szólt végig, ami passzolt a szeánszhoz). A földön pedig padlószőnyeg. Valamint tisztaság és rend mindenhol. Lehet látni, hogy sokat áldoztak a szalon kialakítására és folyamatosan karban is tartják.
A fürdőszobában sarokkádban lehet megtisztálkodni, óriási Baba tusfürdő választékkal. A kád előtt száraz kilépő volt. Egy mosdókagyló és egy vécécsésze is helyet kapott bent, azonban ez utóbbit elég nehéz megközelíteni a szintén ide beállított két mosógéptől.
Már a szalonba belépésnél jól szemügyre tudtam venni Amandát, ugyanis egy fekete melltartó-bugyi kombóban fogadott, teljesen mezítláb. Semmi más nem volt rajta.
A látvány tetszett. Nagyon is. Amanda egy a húszas évei első felében járó, középmagas, vékony, igazán szép lány. Arca számomra kimondottan szép (bár ez szubjektív). (A szalon honlapján teljes arccal hirdet, ott lehet látni.) Kifejezetten tetszettek a szemei, a viszonylag nagy szempillái és a szépen ívelt szemöldöke. Sötétbarna hosszú haja megérkezésemkor még össze volt fogva. Testén felesleg nincs. Feneke feszes, formás, mint ahogy viszonylag kisebb méretű mellei is. Karjai és lábai vékonyak, hosszúak, formásak. Kezein hosszú műkörmök voltak, lábain a lábkörmök pedig szép feketére kifestve (az egyik kedvencem). Szerintem – a műkörmöket leszámítva – minden természetes rajta. Bőre szép fehér. Néhány tetoválás díszíti a testét, de számomra sem volt zavaró, pedig nem vagyok nagy tetoválás rajongó. Piercingre nem emlékszem, hogy lett volna, mint ahogy egyéb ékszer sem.
Miután letusoltam, vendéglátóm már a szobában várt engem. Rögtön megkért, hogy feküdjek hasra. De én előtte szerettem volna vele szokásomhoz híven átbeszélni az együttlétünk programját, na meg ismerkedni is egy kicsit, így leültünk a tatamira. „Gondolom, most vegyem le a melltartómat.” – mondta, és megszabadult a melltartótól. A bugyi végig fent maradt. Attól magától nem vált meg, én pedig nem kértem rá. Viszont arra megkértem, hogy bontsa ki a szép haját. Eleget is tett a kérésemnek. Kibontás után láttam meg, milyen szép hullámos is a haja élőben is. Ha már így ültünk egymással szemben a tatamin, szerettem volna megismerni behatóbban a lábacskáit. Egyáltalán nem volt ellene, az ajkaimhoz emelte a két csodás lábfejét, majd a puha talpaival többször is végigsimított az arcomon. Az orromat belefúrtam a meztelen talpaiba és beszívtam az illatukat. Itt egy kicsit vissza kellett venni a tempóból, mert éreztem, ha így megy tovább, rövidesen eldurranok, amit még nagyon nem szerettem volna, hiszen még csak a szeánszunk elején jártunk és még sok mindent át szerettem volna élni Amandával. Ezért én kértem, hogy innen folytassuk a masszázzsal, és hasra feküdtem, ami nem volt annyira egyszerű a már nagyon merevvé vált legnemesebb szervemmel, de megoldottam.
Amanda mellém térdelt és emlékeim szerint olajat használva elkezdődött a masszázs. Előtte még elmondtam neki, hogy annak örülnék, ha a hátamat gyúrná át, deréktól vállig. Így is tett. Illetve valami ilyesmit próbált tenni. Mert masszázsa inkább csak minden koncepciót nélkülöző és minden tudástól mentes simogatás lett. Legalább is én így éreztem. A kért helyeken, leginkább derék- és hátrésznél ügyködött, de bennem semmi maradandót nem ért el. Közben ismerkedtünk, beszélgettünk. Abban viszont partner volt, így inkább a beszélgetésre fókuszáltam. Viszont egy idő után a lábaim felé fordult úgy, hogy ahogy térdelt, az ő talpai a fejem irányába fordultak. Nem tudom, direkt csinálta-e, vagy csak véletlen alakult így, de engem a meztelen talpai, ahogy ott térdelt és azok ott redőződtek, elkezdtek mágnesként vonzani. Magamhoz húztam őket, csókolgattam, nyalogattam a csupasz talpait. Ő a lábaimat masszírozta egy kicsit át, illetve próbálta volna, de arra én már egyáltalán nem figyeltem, elvesztem a csodálatos talpaiban.
Az előbb leírt része a találkánknak nagyjából tizenöt percig tarthatott. Mikor látta, hogy nagyon belegabalyodtam a talpaiba, szólt, hogy forduljak meg. De olyan állapotba kerültem, hogy ezt már magamtól is megtettem volna.
Ezt követően ülő pozícióba helyezkedtünk egymással szembe és ő elkezdte simogatni a lábfejeivel a velem egykorút. Ez nagyon rövid ideig tartott, mert még mindig nem szerettem volna elszállni. Így a lábfejeivel az arcomhoz közelített. Ismét végighúzta a talpait az arcomon, egymás után sokszor. Én megpusziltam őket, a lábfejeit, a karcsú bokáit is, és ismét a meztelen talpainak a redői közé temettem az arcom. Aztán újra végigcsókoltam, végignyaltam a gyönyörű talpacskáit, többször is. A lábujjait is szerettem volna a számba venni, de ekkor nagy meglepetés ért. Azt mondta, hogy az neki „nagyon fura érzés”, és csak akkor engedi, ha a csokrot kiegészítem egy sárga színű papírral. Ledöbbentem, ilyet szalonban még nem hallottam, ott, ahol – elvileg – nincs pénzért igénybe vehető extra. Nem éltem ezzel a lehetőséggel. Rendben, hogy járok lányokhoz, a szép női lábakat is szeretem, de azért nem szórom a pénzt. Így maradtunk a talpainak a puszilgatásánál, nyalogatásánál. De azért közben, ahogy simogatta a talpaival az arcom és nyomta hozzá őket, két lábujját magától úgy háromnegyedig bedugta a számba, éreztem őket a nyelvemmel. Egy idő után aztán újra az ölembe tette a két lábfejét és elkezdte a talpaival simogatni az ágyékomat, valamint a péniszem, ami természetesen már régóta nagyon felhúzott állapotban volt. A talpát rátette és a hasamra nyomta, majd úgy elkezdte vele simogatni. Mivel rövid idő alatt durranásközeli állapotba kerültem, megkértem, hogy csak mozdulatlanul legyen rajta a talpa. Nagyon jó érzés és látvány volt, ahogy a lüktető farkam a talpa alatt van. Aztán a két talpa közé fogta a legnemesebb szervem és úgy húzogatta a talpaival. Ekkor is másodpercek alatt durranásközeli állapotba kerültem, ezért itt is megkértem, hogy csak fogja mozdulatlanul a két talpa között a péniszem. Mennyei volt ez is, szintén mind érzésben, mind látványban. Aztán olajat csorgatott rá, újra elkezdte húzogatni a két talpával, és már nem kegyelmezett. Szabályosan kivégzett, néhány erőteljes rántás után óriásit élveztem a két meztelen talpa között. Jó, hogy ekkor nem hagyta rögtön abba, hanem még simogatta a farkam a talpaival úgy, hogy azok tele lettek az utódokkal.
Lenyugvásom után még egy kicsit simogatott, majd elszaladt lemosni a lábait, aztán adott egy tiszta törölközőt és elvonultam én lezuhanyozni. Közben ő rendbe rakta a szobát és elvonult (gondolom a közös pihenőbe), felöltözésem alatt nem volt bent. Pedig jólesett volna egy kis levezető beszélgetés a végén. Mikor már majdnem felöltöztem, visszatért, de megállt az ajtóban arra várva, hogy kikísérjen. Nekem még össze kellett szednem pár dolgot, és nem értettem a sietség okát, ugyanis egészre mentem és még csak 53-at mutatott az óra. De miután mindenemet összeszedtem, kimentem vele az előszobába, ahol felvettem a cipőm (ekkor volt még pár mondatnyi beszélgetés), ő hozta a kulcstartós bilétát a lifthez, odaadta, szép napot kívánt, és nem várta meg, hogy az ajtóhoz lépjek és kimenjek rajta, hanem elvonult a lefüggönyözött helyiségbe. Ekkor egy kicsit újra ledöbbentem, de magamra hagyva kimentem, le a lifttel, majd ki a kora őszi napsütötte városba.
Vegyesek az érzéseim Amandát illetően. Egyrészt valóban szép lány, szép lábakkal, szép talpakkal, amiket ügyesen is használ. Beszélgetni is lehet vele. Másrészt viszont eléggé azt éreztem végig, hogy ez számára csak egy munka, szeretné csak simán letudni a találkát, és egymásra hangolódás sem igazán alakult ki az együttlét során (amit nem segített a lábujjas intermezzo sem). Nem éreztem igazán közeledni vágyást a részéről, hanem helyette inkább távolságtartást. De az is lehet, hogy mindez csak azért van, mert még elég új lány, és idővel ezek a dolgok változni fognak.